“A természetes élettől annyira távol áll ez az egész online világ.” – hangzott el beszélgetőpartneremtől. Majd kicsit bizonytalanul hozzátette: “…én ezt nem tudom megtanulni. Még a számítógépet is alig bírom bekapcsolni.”
Van egy belülről jövő, alig észrevehető erő, ami nem fenyeget, nem ordít – csak óvatosan visszahúz. És sokszor pont ez áll közéd és azok közé, akik rád várnak.
A legnagyobb nehézséget sosem a technikai dolgok okozzák.
Hanem hogy át tudod-e lépni a saját árnyékodat.
Árnyék lehet az ítélet, hogy az a kapcsolat, ami az online térben születik – másodrangú. Hogy csak a személyes találkozás az igazi. De nem lehetséges, hogy nem a “helyszín”, hanem az őszinte figyelem és odafordulás a lényeg? Hogy pont ott válik élővé egy kapcsolat, ahol merünk nyitni, befogadni és megmutatni magunkat? És akkor már nem számít, hogy ez személyesen, vagy egy videóbeszélgetésen keresztül történik-e, mert az a lényeg, hogy megtörténik.
Az online tér gyönyörű lehetőséget tud adni erre.
Pont úgy, ahogy egy személyes találkozás is lehet felszínes.
Az árnyékodban ott a félelem is – mit szólnak majd, ha kilépsz. Árnyék a kétely önmagadban, hogy képes vagy-e még új dolgokat tanulni. És a legnagyobb árnyék az, amikor észre sem veszed, hogy túlságosan magadra teszed a fókuszt a rád váró emberek helyett.
Nincs semmi baj veled.
De néha, ahogy hosszasan magadra meredsz, elkezdesz felnagyítani dolgokat.
Ahogy egy pillangó is ijesztőnek tűnhet a mikroszkóp alatt, úgy tűnsz fel te is másnak önmagad számára – mint aki te valójában vagy.
És amikor újra ráébredsz arra, ami a lényeg – észreveszed, hogy az értéked akkor válik kinccsé, ha megosztod. Az is láthatóvá válik, hogy ennek módja elsajátítható.
Ahogy egy kályha begyújtása is megtanulható, pont úgy felépíthető a tudásod az online eszközök használatával kapcsolatban. Ahogy egy erdei séta alatt önbizalommal haladsz az ösvényen, miért is ne lehetnél jelen pont olyan örömmel, tisztán és magabiztosan az online térben?
Nem a helyszín határoz meg téged. Te határozod meg magadat. És én csak arra hívlak, hogy engedd meg magadnak ezt a teret.
Mert nem az eszköz számít – hanem az, amit el tudsz juttatni általa másokhoz. Mert emberekhez szólunk. És ahogy az én hangom is érzéseket érint meg benned, úgy a tiéd is képes megtenni ugyanezt.